Asiana? - nem, Korean Air? - nem, hát akkor ki is? A helyes válasz egy koreai low-cost légitársaság a Jin Air, aki a lengyel Pasazer oldal információi alapján 2019-ben tervezi elindítani menetrendszerinti járatait a Dél-koreai fővárosból Budapestre, valamit Zágrábba. A légitársaság terjeszkedése azonban itt nem áll meg hiszen a tervek szerint az ezt követő évben, tehát 2020-ban Belgrád és Bukarest városát is felvennék a térképükre.

Különös meglepetés miszerint a Korean Air low-cost modellben működő leányvállalata erőteljes európai terjeszkedésbe kezdene, melynek első lépése két új járat elindítása lenne 2019-ben Budapest és Zágráb városába Szöul Incshoni nemzetközi repülőteréről. Hogy mennyire komoly a szándék? - jól mutatja hogy a légitársaság vezérigazgatója Choi Jung-ho egy koreai sajtótájékoztatóan jelentette be az új járatok indulását, egyelőre pontos dátum nélkül.

Érdekesség továbbá, hogy a Jin Air e járatainak bejelentésével újabb nemzetközi terjeszkedésbe kezdene 2015. után, amikor első hosszútávú járatát indította el az amerikai Honolulu városába. A Jin Air ezen kívül üzemeltet belföldi és további rövid-közép rövid járatokat is Kínába, Vietnamba, Japánba, Thaiföldre, Tajvanba, Malajziába, Fülöp-szigetekre, és Ausztráliába is. Ezeket a légitársaság szélestörzsű Boeing 777-200ER és keskenytörzsű Boeing 737-800 típusú repülőgépei repülik. Az említett európai terjeszkedés érdekében a Jin Air  tovább bővítené a 777-es flottáját is, melyből jelenleg négy darabot üzemeltet és vélhetően ezen típussal indítaná el a budapesti járatát is.

Korean-Asiana

Mind két légitársaság neve ismert Budapesten, hiszen mindegyiküket hírbe hozták már budapesti járatnyitással kapcsolatban, de ez a mai napig nem történt meg egyik fél részéről sem, pedig évről évre növekedik a Magyarországra érkező koreai turisták száma, valamint a budapesti és a szöuli repülőtér TOP kiszolgálatlan útvonalai között a Budapest-Szöul útvonal jelenleg az első helyen van az utasszám alapján (évi 50 ezer potenciális utas).

Míg az állami Korean Air részéről 2005-ben sikertelen próbálkozás volt a Budapesten való megjelenés, addig a magánkézben lévő Asiana Airlines 2016-ban charter járatokkal érkezett meg Ferihegyre. A tavalyi év februárjában (még az Asiana bejelentését megelőzően) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a gazdasági és a turisztikai együttműködés szorosabbra fűzése érdekében már folytatott tárgyalást a Korean Air elnökével. 

Ekkor a miniszter úr a szöuli tárgyalást értékelve elmondta: "a Korean Air nyitott megvizsgálni az új útvonal lehetőségét, amelyben szerepet játszik a turisztikai együttműködésen kívül az egyre növekvő áruforgalom is."

Közvetlen járat létesítésének a két ország között adminisztratív akadálya sincs már, mivel 2015. május óta a két ország közötti új légügyi megállapodás él, amely alapján az uniós előírásokkal összhangban direkt utasforgalmi és áruszállító járatok üzemeltetésére nyílik lehetőség.

Az Asiana, mint Dél-Korea második legnagyobb légitársasága tavaly áprilisban jelentette be, hogy 9 nyári charterjárattal közvetlen légikapcsolatot teremt Szöul és Budapest között a repülőtér történelme során első alkalommal. Ezen járatokat azonban csak a koreai utazási irodák szervezett úton résztvevő ügyfelei vehették igénybe, foglalni nem lehetett rájuk. Az utolsó járatot követő hírek szerint, mind cargo, és mind utastöltöttség szerint elégedettek voltak a járattal, ami biztató volt annak reményébe, hogy a légitársaság újraindítva charter, vagy legjobb esetben egy menetrendszerinti járattal. Ez azonban valami külső ok folytán nem történt meg, hiszen még a Budapest Airport járatinformáció oldala is mutatta a járatot, ami arra utal hogy a slot-ot lekérte a társaság, de végül elállt a járat elindításától.

A régióban jelenleg Prága és Varsó is rendelkezik közvetlen légikapcsolattal a Dél-koreai fővárossal. Míg Prágából a Korean Air, addig Varsóbol a LOT üzemeltet menetredszerinti járatokat.

Low-cost hosszútávban a jövő Budapesten?

Jost Lammers a Budapest Airport vezérigazgatója a szeptemberben megrendezett World Routes konferencián adott interjújában kiemelte hogy a repülőtér stratégiájában a hosszútávú low-cost járatok Budapestre csábítása is szerepel, hiszen jelenleg Magyarországon ez is egy jelentős piaci potenciál, mivel nincs versenytárs e téren a piacon.

A Jin Air járat jövőbeli létrejötte is e stratégia erősödését mutatja Ferihegyen. Bár az utasok szemszögéből nézve jó dolog a low-cost hosszútáv, de más minőséget és szolgaáltatási színvonalat kapunk, emiatt Budapest továbbra is másodlagos fapados repülőtér marad. Jól tükrözi ezt, hogy Az Air Canada sem a hagyományos brandjét hozta el Budapestre, hanem annak a leegyszerűsített mását. De ide vehetjük az American járatindítását is, ami valóban jó hír, de nem egy kivonás határán álló, leharcolt Boeing 767-es repülőgéppel, ahol csak az üzleti osztály tükrözi azt a színvonalat amit egy hagyományos légitársaságnak a napjainkban nyújtania kell, míg a  az a Economy osztály tiszta 90-es évek színvonala.

A légitársaság 777-es repülőgépe belülről Fénykép: Charles Ryan's Flying Adventure

Ugyanez ugrik be a Jin Air-ről is az első képek láttán, pedig mennyivel jobb lett volna egy Korean Air vagy az Asiana, de ezen társaságokhoz úgy látszik kicsik vagyunk.

A jövőben a fapados hosszútáv további útvonalakkal is bővülhet, mivel aktív érdeklődést mutat Budapest iránt az Air Asia X és a szingapúri Scoot légitársaság is is, ami a Singapore Airlines fapados légitársasága. Mint azt a szakemberek említették - eltűnhetnek a fehér foltok az elkövetkező három évben a budapesti repülőtér térképéről, azonban e fehér foltokat főleg a hosszútáv tekintetében fapados légitársaságok tölthetik ki, ezzel tovább növelve a fapados légitársaságok uralmát a ferihegyi betonon.

Ilyen egy Jin Air hosszútávú utazás

Borítókép: australiaaviation

Tetszett amit olvastál? - További friss, és érdekes információért kattints a blog Facebook oldalára. Itt nyomhatsz egy LIKE gombot!