Mondhatni fénykorát éli a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, hiszen egymás után készülnek el az újabb és újabb beruházások, és további fejlesztések is várhatóak, melyekről most Jost Lammers a Budapest Airport vezérigazgatója és René Droese  a Budapest Airport ingatlan- és cargofejlesztési igazgatója a Budapest Times által készített interjúban részletesen is beszámolt. Az épülő új móló mellett hamarosan megkezdődik a hat szintes parkolóház és a légi áru kezelő központ a Cargo City építése is, de a legnagyobb beruházás várhatóan a talán már 2021-ben megnyíló új T3-as épület megépítése lesz. Az építkezések mellett további hosszútávú járatok indításán is dolgoznak a szakemberek, melyek a Távol-keleti régiót kötnék össze a magyar fővárossal.

Évek óta dinamikusan növekszik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma, a növekedés mértéke 2015. óta minden évben meghaladta a két számjegyű értéket, ami jelentős utasszám többletet eredményez évről-évre, emiatt szükséges a jelenlegi infrastruktúra minden téren történő fejlesztése, legyen az új terminál épület vagy cargo központ, vagy a parkolóhelyek száma. (A BUD az idei első negyedéves utasforgalma már megközelíti a prágai adatokat is +17%-os növekedési eredményével.) Ennek érdekében hívta még évekkel ezelőtt életre a repülőtér a BUD:2020-as fejlesztési programot, melynek részeként már több beruházás is sikeresen megvalósult, de jó pár fejlesztés még az első kapavágásra vár.

Több USA nem, de Ázsia mindeképp várható belátható időn belül

Az idei év minden bizonnyal legnagyobb eseménye a közvetlen légi járatok újraindulása Magyarország és az Egyesült Államok között majdnem hét év után. Rövid távon nem számítunk semmilyen más úti cél elindítására. Jost Lammers az interjúban megemlít, hogy jó lenne további USA járat indulása a nyugati part nagyvárosaiba (Los Angeles, San Francisco), de ez valószínűleg a következő években nem fog megtörténni. Helyette inkább a járatfejlesztési csapat a Távol-Kelet felé koncentrál, hogy új járatokkal kössék össze a magyar fővárost olyan városokból, mint Bangkok, Szingapúr, vagy Szöul. Mindezek mellett egy második kínai kapcsolaton is dolgoznak a szakemberek, ami Sanghajt városát kötné össze Budapesttel. A reptér keményen dolgozik e járatokon, mely közül az első várhatóan már 2019-ben, már a jövő év során elindulhat. 

A móló és az új amerikai járatok

Jost az interjúban megemlíti, hogy a két esemény egyszerre történik, és úgy tűnik, mintha teljesen tervezett volna. A kettő azonban két független döntés volt, de végül is támogatják egymást. A LOT és az American Airlines az új móló nélkül is elindította volna járatait, hiszen azt a kereslet úgy indokolta. Továbbá megemlíti, hogy a LOT képviselőit lenyűgözték azzal, hogy milyen gyorsan halad a mólóprojektünk, hiszen az első utasok három hónappal az ütemterv előtt vehetik majd birtokba az új épületszárny. Habár felmerül a kérdés a három hónapos különbséggel kapcsolatban, az igazgató úr válaszából azonban kiderül, a repülőtér könnyedén tud alkalmazkodni a helyzethez és át tudja hidalni az ezzel járó következményeket.

Az A móló megépítése sem elvetett ötlet, de egy új terminál nagyobb prioritást élvez

A repülőtér a schengeni oldalának a továbbfejlesztésével is foglalkozik, melynek érdekében már egy projektcsapat is működik, hogy felülvizsgálja az eredeti Pier A terveit és egy olyan beruházást hozzon létre, ami a növekvő utasforgalomhoz alkalmazkodni tud.

Az új T3-as jövőbeli helye is megvan már a 2A terminál mellett. Hogy miért nem C terminál? - a projekt nevének választását az igazgató úr az interjúban azzal indokolta, hogy "világossá akarjuk tenni, hogy ez egy teljesen új terminál, egy új generációs terminálépület. A digitalizálás, a technológia és a szolgáltatás szempontjából az iparág egyik legfontosabb terméke lesz a 3. terminál, mely meg fog felelni a kor a legújabb szabványainak"

A BUD a projekt megvalósulásának érdekében már év elején egy új projektcsapatot hozott össze, melynek feladata, hogy megvizsgálja a modern európai repülőterek működését és megoldásait.

A T3 építésének koncepciójáról még idén év vége felé dönthet a BUD. Ha minden a terv szerint alakul, akkor az építési munkák legkorábban 2019. harmadik negyedévében kezdődhetnek meg, és két éves építési idővel számolva legkorábban 2021-ben fejeződhetnek be.

Cargo City

Fénykép: Budapest Airport

A beruházásról René Droese számolt be, aki megemlítette, hogy már az első épületrész teljes egészét sikerült bérbe adni. A beruházás engedélykérelmét már tavaly december 31-én benyújtották, így az engedélyt már idén március elején megkapta a repülőtér, melynek köszönhetően már megkezdődött a kivitelezők kiválasztása a 15 jelentkező vállalkozásból. Ennek eredménye várhatóan még idén nyárra eldőlhet, így attól kezdve az építkezés már azonnal elkezdhetővé válik. Itt 12 hónapos építkezés idővel számolnak, ami legkorábban az első épület 2019. nyarára, míg a második épületrész (ez jelenleg tervezés alatt áll) 2019 őszére készülhet el. Az utóbbi két évben a budapesti cargo forgalom közel 40%-al bővült, ami túlmutat az Uniós átlagakon is és továbbra is a régió vezető cargo repterévé lépteti elő a Budapestit. A szakemberek az idei évre is két számjegyű bővüléssel számolnak, ami év végére 140 ezer tonna árut jelenthet (2017-ben 127 ezer tonna volt).

A parkolóház

Fénykép: Budapest Times

Az építmény alapkőletételére még idén sor kerül, az épület építési engedélyei pedig már mind megvannak. Az épület a terminálok és a Skycourt előtti parkoló rész felét foglalhatja el a maga hat szintjével, melyben 2460 gépjármű számára lesz parkolóhely. Az első és második szinten fedett hidak fogják a terminált összekötni a házzal, a földszinten pedig a jelenlegi "konténeres" autóbérlő cégek irodái és parkolóhelyi kapnak helyet. Az épületben minden szinten kialakítanak elektromos autók számára alkalmas töltőállomást is. Az előkészítés már idén nyáron elkezdődhet, az építkezés pedig októberben veheti kezdetét. Az átadás várható időpontja 2020 első negyedéve.

+1: Jöhet a Scoot?

A Jost Lammers felé intézett kérdések között előjött az állam és a reptér kapcsolata is, mely során az igazgató úr egy mostani példát említett: "Számíthatunk a támogatásra minden területen. Néha olyan területeken is, ahol kevesebbet várnánk. Csak egy példa: éppen Bangkokban és Szingapúrban voltam, és ellátogattunk olyan ottani  légitársaságok vállalati központjaiba, amelyek hamarosan Budapestet is felveszi a hálózatukba....." - A szingapúri példa minden bizonnyal a Singapore Airlines központja lehetett, mellyel korábban már folytak tárgyalások közvetlen járat indításáról, sőt szakmai körökben a társaság fapados leányvállalata a Scoot budapesti megjelenése is téma volt. A Scoot Európán belül jelenleg csak Athénba repül, de június végétől már Berlinbe is lesz közvetlen járatuk. A Scoot érkezését segítheti a BUD korábbi állítása is, mely szerint a reptér partner a hosszútávú low-cost járatok nyitásában.

Tetszett amit olvastál? - További friss, és érdekes információért kattints a blog Facebook oldalára. Itt nyomhatsz egy LIKE gombot!