Hol áll a Közép-Kelet-európai nemzetközi repülőterek utasforgalmi rangsorában Budapest? Mekkora utasforgalmat bonyolítottak le az elmúlt években egészen idén július hónapig e repülőterek? Hogyan változott a Budapest Airport utasforgalma az elmúlt évek során? - most ezekre a kérdésekre mind választ kaphattok a következő sorokban statisztikai prezentációval egybekötve.

Mint már sokan észrevehettétek létezik egy nagyon hasznos légiközlekedési statisztikákkal foglalkozó szakmai oldal az anna.aero. Egyébként ezen oldal a bud:runway run futóverseny egyik fontos esemény oldala is egyben. Ezen oldalon mindig naprakész információt kaphattok bármelyik légitársasággal, vagy repülőtérrel kapcsolatos statisztikai adattal kapcsolatban, amit a légitársaságok, és a repülőterek megosztanak az oldallal.

Budapest Airport utasforgalma

A tavalyi évben sikeresen belépett a 10 milliós utasforgalmú repülőterek közé a budapesti légikikötő. A tavalyi évi utasforgalmi növekedés idén sem állt meg,sőt továbbra is igen erős. Ennek eredményeként idén júliusban a repülőtér történelme során a legtöbb utasát kezelte, szám szerint 1.152.055 főt. A növekedés tovább folytatódhat a Wizz Air balkáni járathálózatának elindításával (várhatóan idén ősszel), valamint az egész évben közlekedő Air Algeria járat, és a fapados légitársaságok új útvonalainak köszönhetően. A repülőtér éves utasforgalma idén előreláthatólag eléri a 11 millió főt.

Az idei év első 7 hónapjában közel 6 millió 377 ezer utas fordult meg a Liszt Ferenc nemzetközi Repülőtéren. Budapest ezzel a harmadik a régió 4 nemzetközi repülőtereinek rangsorában. Varsó 589 ezer utassal van előrébb Budapesthez képest, míg Prága előnye 666 ezer utassal több a jelenlegi állás szerint, az első 7 hónap utasforgalmi adatainak összesítését nézve.

Hol áll a rangsorban Budapest  a régió más nemzetközi repülőtereihez képest?

Budapest jelenleg is stabilan Prága, és Varsó repülőtere mögött áll utasforgalomban. Amíg az elmúlt években Varsó, és Prága repülőterein folyamatos fejlesztéseket hajtottak végre, addig nálunk a Malév csődjét követően a repülőtér a "túlélésért" küzdött. Ez az állapot most kezd realizálódni, ennek okán pedig megkezdődtek az évek óta csak tervasztalon lévő fejlesztések (móló, szálloda). Budapest, és Magyarország egyre vonzóbb turisztikai úticéllá válik az utazók számára, ezt erősíti a számtalan nemzetközi sportesemény megrendezési joga is. Emiatt a budapesti repülőtér 2018-ra, már évi 12 milliós utasforgalommal számol, mely a jelenlegi terminál kapacitás felső határa. Azért szerepel a nemrégen bemutatott BUD2020-as fejlesztési programban egy új terminálrész, vagy C terminál megvalósítása.

A régióban Prága repülőterén fordul meg a legtöbb utas, ez nagyban köszönhető az elmúlt időszakban a cseh repülőtéren megjelent számtalan új légitársaságnak. A prágai repülőtér jelenleg Közép-Kelet-Európa ázsiai kapujának is nevezhető, mivel közvetlen légikapcsolattal rendelkezik Shanghaj, Peking, Csengtu, Szöul városaival. A nyári időszakban pedig az Emirates A380-800-as, a Korean Air pedig Boeing 747-8 típusra váltott prágai járatain. Mind két repülőgép a világ legnagyobb utasszállító repülőgépei közé tartozik.

A fenti ábrán látható, hogy az idei téli menetrendi időszakban, volt olyan hónap, amikor Budapest Prágát, és Varsót is megelőzte havi utasforgalomban (január,március). De általánosan stabilan tartotta a versenytárs repülőterek utasforgalmi számának színvonalát, egészen az erős nyári hónapokig (június, július). Ekkor már 15-30 ezres lemaradás látható Prágához, és Varsóhoz képest.

Az elmúlt 5 évet összevetve, a 2011-es év végi adatokat összehasonlítva a 2015-ös év végi adatokkal látható, hogy közel 1 millió 378 ezer utassal több fordult meg a budapesti repülőtéren 2015-ben, mint 2011-ben. Ez a szám Prága esetében 242 ezer, míg Varsónál az 1 millió 868 ezer főt éri el. Ha csak a Malév nélküli időszakot vesszük alapul (2013-2015), akkor már magasabb számot, 1 millió 778 ezer főnyi különbséget kapunk 2013-as, és a 2015-ös év között. 

Kép: budapestbeacon